Ha valaki Németországban szeretne dolgozni, nemcsak a nyelvi és kulturális különbségekre kell felkészülnie, hanem a munkajogi eltérésekre is. Bár mindkét ország az Európai Unió tagja, és az EU-s szabályozások sok területen közösek, a részletekben komoly különbségek lehetnek. Ezek ismerete segít elkerülni a kellemetlen meglepetéseket.

1. Munkaszerződés

• Magyarországon gyakran találkozunk határozott idejű szerződésekkel, próbaidővel, illetve szóbeli megállapodásokkal is, bár a törvény írásbeliséget ír elő.

• Németországban a munkaszerződés mindig írásban történik, és rendkívül részletes: tartalmazza a munkakört, a bérezést, a munkaidőt, a felmondási időt és a juttatásokat.

2. Munkaidő és túlóra

• Magyarországon a törvény szerint a teljes munkaidő heti 40 óra. A túlórák maximuma évi 250 óra, kollektív szerződés esetén 300.

• Németországban a Munka Törvénykönyve (Arbeitszeitgesetz) a napi munkaidőt 8 órában határozza meg, ami legfeljebb 10 órára emelhető. A heti munkaidő általában szintén 40 óra, de sok munkahelyen rugalmasabb a beosztás.

3. Szabadság

• Magyarországon az alapszabadság évi 20 nap, amely az életkor előrehaladtával emelkedik (például 25 éves kortól +1 nap, 45 éves kortól +10 nap).

• Németországban a törvény szerinti minimum 20 nap (5 napos munkahét esetén), de a kollektív szerződések és céges gyakorlatok alapján a munkavállalók többsége 25–30 nap szabadságot kap évente.

4. Felmondási idő

• Magyarországon a felmondási idő alapesetben 30 nap, amely a munkaviszony hosszától függően legfeljebb 6 hónapra nőhet.

• Németországban a törvény szerinti alapfelmondási idő 4 hét a hónap 15. napjára vagy hónap végére. Hosszabb munkaviszony esetén ez fokozatosan emelkedik, akár több hónapra is.

5. Betegszabadság és táppénz

• Magyarországon a betegszabadság évi 15 nap, amely időszakra a munkáltató fizetett távollétet biztosít (70%-os bérrel). Ezt követően táppénz jár, amelyet az egészségbiztosító folyósít.

• Németországban a betegállomány első 6 hetében a munkáltató fizeti a teljes bért (Entgeltfortzahlung). Ha a betegség tovább tart, az egészségbiztosító lép be, de ekkor már kevesebb juttatás jár.

6. Kollektív szerződések és érdekképviselet

• Magyarországon kollektív szerződés főleg nagyobb vállalatoknál fordul elő, de nem mindenhol jellemző.

• Németországban nagyon erős a szakszervezeti és üzemi tanácsi rendszer. A munkavállalók érdekképviselete gyakran beleszól a bérekbe, munkaidőbe és munkakörülményekbe is.

7. Próbaidő

• Magyarországon a próbaidő maximum 3 hónap, kollektív szerződéssel 6 hónap.

• Németországban a próbaidő általában 6 hónap, és ez idő alatt a felmondási idő rövidebb (2 hét).

A német munkajog szigorúan szabályozott és a munkavállalókat erőteljesen védi, különösen a bérezés, szabadság és betegellátás területén. Ugyanakkor a szabályok részletesebbek, az adminisztráció több figyelmet igényel. A magyar munkajog egyszerűbb és rugalmasabb, de sokszor kevésbé kedvező a dolgozó számára.